Szerencs a Magyarország északkeleti régiójában, a Hegyalja kapujában fekvő kisváros gazdag történelmi hagyományokkal rendelkezik. A 16. század folyamán, amikor a török hódítás következtében a település határterületnek számított, számos olyan esemény történt itt, amely az ország politikai életére is jelentős hatással bírt. Itt építette meg első várerődítményét Rákóczi Zsigmond, aki a tekintélyes arisztokratacsalád tagjai közül elsőként vált Erdély fejedelmévé. A református templom falai között tartották 1605. április 17 és 20 között azt az országgyűlést, amelyen Bocskai Istvánt Magyarország fejedelmévé választották meg. E történelmi hagyományok szinte kötelezték arra a szerencsi polgárokat, hogy múzeumot alapítva őrizzék a régi korok emlékeit. A múzeum létrehozása azért is indokolt volt, mert a településen élt Magyarország egyik neves műgyűjtője, dr. Petrikovits László, aki gyűjteményeinek jelentős részét: 400.000 db képeslapot, régészeti, képzőművészeti, néprajzi tárgyakat, értékes könyvrégiségeket adományozott a városnak. Így kezdte meg működését 1967-ben a helytörténeti múzeum, amely 1972-től a Zempléni Múzeum nevet viseli, jelezve, hogy az intézmény már nemcsak a város, hanem a dél-zempléni települések történeti és néprajzi emlékeit is kutatja és gyűjti.
A Zempléni Múzeum tárgyi gyűjteménye úgy jött létre, hogy a Szerencsi Művelődési Klub és a Községi Tanács 1965 februárjában felhívást tett közzé, amelyben arra kérték a lakosságot, hogy a még meglévő tárgyakat, dokumentumokat ajánlják fel a megalapítandó muzeális gyűjtemény számára. A feladat nem volt egyszerű, hiszen a múlt emlékeiből számos tárgy, például a Szirmay család által lakott várkastély teljes belső berendezése eltűnt vagy elpusztult a második világháború alatt és után. 1965. február 12-én hivatalosan is bejelentették a felügyelő szerveknek, hogy Angyal Béla vezetésével megalakult a Szerencsi Muzeális Gyűjtemény, és a gyűjtési tevékenységet megkezdték. Az említett vezetőn kívül Erdei Ferenc, Farkas István, Novákovits István, dr. Petrikovits László és Siska Gábor vett részt a tárgyak gyűjtésében, amely olyannyira sikeres volt, hogy 1967-ben megnyílhatott az első helytörténeti kiállítás az első képeslap-kiállítással egy időben.
A Zempléni Múzeum megalakulás után is folytatódott a tárgyak gyűjtése. Jelenleg 4700 darab tárgyból áll a kollekció, melynek jelentős részét a Szerencs és környékéről, a Taktaközből és a Harangod-vidékről gyűjtött néprajzi tárgyak teszik ki. A zempléni Hegyköz tájegységből is vannak tárgyaink, a komlóskai tájház anyagát is a múzeum kezeli. Szerencs történetéhez kapcsolódó anyagot is őrzünk, a környékről előkerült régészeti és numizmatikai anyag a Herman Ottó Múzeum raktáraiban vannak.