Szakmai beszámoló
A szerencsi Zempléni Múzeum által benyújtott eredeti pályázatban meghatározott pályázati cél: Az ÉDES ÉVEK” című állandó kiállítás előkészítése volt.
A program leírásában a következők szerepeltek:
- a szakmai tervek elkészítését, kiadványok előkészítését
- kiállítás részletes szakmai koncepciója kidolgozása
- kiállítási forgatókönyv elkészülése
- tervezett fejlesztésre vonatkozó dokumentumok: a közösségi, közművelődési és gazdasági hatásokat bemutató hatástanulmány, marketingterv, közönséghasznosítási, múzeumpedagógiai és kommunikációs terv átdolgozása
- kiállítás látványterve,
- a kiállítást a látogatók számára tudományos-ismeretterjesztő formában bemutató kiállításvezető kézirat elkészítése
- a kiállítás múzeumpedagógiai programjának tartalmi és módszertani tervének kidolgozása
- kiállítási kiadványok (kiállításvezető, múzeumpedagógiai kiadványok) szövegének megírása, a kiadványok előkészítése
- látvány- és kivitelezési tervek elkészítését
- szükséges infrastrukturális beruházást:
- az informatikai hálózat fejlesztését
- klímaberendezések telepítését
- felkésülés a jubileumi évre, a szerencsi csokoládégyártás 100. évfordulójának megünneplésére
A Magyar Géniusz Program Ideiglenes Kollégiuma azonban az állandó kiállítás megrendezésére, létrehozására és infrastrukturális fejlesztésre nyújtott támogatást, ezért a pályázati célt, és a költségvetést módosítanunk kellett.
A módosult program célja:
A két édesipari gyár máig döntő jelentőségű Szerencs életében: meglétük és hiányuk meghatározza a város fejlődését. A csokoládégyártás még működik, a cukorgyár sajnos már nem, így Szerencsről mint „a magyar édesipar fellegváráról” már csak múlt időben beszélhetünk. Ennek ellenére mennyire fontos az, hogy a gyárakban felhalmozódott szellemi tudás, a szakmai hagyományok tovább éljenek.
Programunk célja volt, hogy a múzeumba bekerült gyűjtemény feldolgozása és az egyéb források felkutatása által történt tudományos kutatás eredményeire is alapozva egy új, a kor elvárásainak megfelelő, ismereteket és élményeket nyújtó állandó kiállítás jöjjön létre.
2023-ban van a szerencsi csokoládégyártás megindulásának 100. évfordulója, ennek megünneplésére különös gonddal készültünk. A tudományos kutatás és a kiadványok mellett egy új állandó kiállítás megnyitásánál aligha találhat adekvátabb módot múzeumunk a méltó megemlékezésre.
A kiállítás koncepciója:
A kiállításunk elsősorban arra az asszociációra épít majd, amely még mindig jellemző a magyar emberek gondolkodásában: „ Ha Szerencs – akkor csokoládé!” Szerencs nevét az egész országban ismerik, mert itt készül a népszerű édesség, és ezt mi szerencsiek nem is szeretnénk, ha másképp lenne. A csokoládégyártás 100. évfordulóján bemutatjuk a gyár történetét – különös hangsúlyt helyezve Magyarország édesiparában betöltött szerepre.
A gyártörténeti emlékeken kívül sok más - aktuális, oktató jellegű és szemléletformáló - dologról is szólunk: a csokoládé kultúrtörténete és a jó csokoládé titkán túl bemutatjuk, hogyan terjedt el a csokoládéfogyasztás a világon? Mi a gyár – hogyan változtak a gyári közösségek? Hogyan hatottak gyárak Szerencs és környékének fejlődésére?
A téma jellege miatt modern szemléletű, infokommunikációs eszközöket is alkalmazó bemutatási módot találtunk szükségesnek, és ennek megfelelően történt meg a kiállítás előkészítése.
A kiállítása témája: A szerencsi csokoládégyártás 100 éve
Az első világháború után a Magyar Czukoripari Rt. elhatározta, hogy a cukrot nyersanyagként felhasználó ágakkal bővíti ki a tevékenységét. 1921-ben a Stühmer céggel és a Hangya Iparral közösen megalapították a Magyar Kakaó és Csokoládégyár Rt-t, amelynek szerencsi üzeme 1923-ban indult el. A gyár első táblás termék a híressé vált étcsokoládé, a sárga papíros 101-es volt, de a kezdetektől gyártottak tejcsokoládét is.
- március 15-től Liechti Frigyes, svájci származású mérnök vezette a gyárat. Fontos feladata volt, hogy olyan szakember gárdát toborozzon, akik átadhatják a tudásukat a helyi dolgozóknak. Az első évek 50-60 fős létszáma gyorsan növekedésnek indult, az 1930-as években már több, mint 300 ember dolgozott tisztes megélhetést biztosító bérért az üzemben. 1923 áprilisában jelent meg a magyar boltokban a „Szerencsi”, a zempléni kisváros gyárában készült csokoládé, amely szinte azonnal az egyik legkeresett magyar édesség lett.
A szerencsi csokoládét nagyon jól fogadta a magyar piac, így folyamatosan bővíthették a termékkínálatot. A különféle méretű táblás termékek mellett bevezették a bonbon, a praliné, a drazsé és a karamella áruk gyártását. 1926-ban jelent meg először a boltokban a Szerencsi Csokoládégyár ikonikussá vált terméke: a különleges tejszíncsokoládé, amely a későbbiekben Boci csokoládé néven vált a magyar emberek kedvencévé.
A Magyar Kakaó és Csokoládégyár Rt. az 1920-as évek végén élte a fénykorát, amikor az alaptőke 20-25 %-a volt a nyeresége évente. A „Szerencsi” a jó minősége miatt Magyarországon híressé vált, külföldre is jelentős mennyiséget szállítottak. A szerencsi gyár mindig arra törekedett, hogy igényes csomagolással és kiemelkedően jó minőségű áruval hívja fel magára a figyelmet. Az 1930-as években a nagy gazdasági világválság, majd a II. világháború állította meg a fejlődést. 1948-ban a gyárat államosították, s mivel a kommunista államnak a nehézipar fejlesztése volt a legfontosabb, a luxuscikknek számító édességgyártás teljesen háttérbe szorult. A ’60-as évek jóléti politikájának részeként már újra teljes kapacitással termelhetett a gyár, a szerencsi csokoládé mind idehaza, mind pedig külföldön nagyon népszerű volt. Az 1923-ban felszerelt gépeket egészen az 1970-es évek közepéig használták, csak az ekkor lebonyolított nagyrekonstrukció után érkeztek – főként NDK-s és lengyel gyártású – új gépek. Alig egy évtized múlva, az 1980-as évek közepétől már újra elavult technológiáról lehetett hallani a gyárvezetés részéről, amely kereste a nyugati tőkével a kapcsolatot, egy korszerű, modern gyár megépítésében reménykedve.
Az 1990-es évek elején a Szerencsi Csokoládégyár privatizációja az első eladások között volt Magyarországon. Az élelmiszeripari világcég, a Nestlé vette meg a szerencsi és a diósgyári gyárakat. 2003-tól a Nestlé Hungária Kft. befejezte a csokoládégyártást.
Az 100 éve gyártott, kedvelt finomság és a zempléni kisváros neve összeforrott, a szerencsi csokoládé fogalommá vált, 2015-től Kiemelkedő Nemzeti Értékként jegyzik.
2022-ben az előírásoknak megfelelően részbeszámoló készült:
A 2022. évben megvalósítandó program során elvégeztük az új állandó kiállítás előkészítési munkálatait, amelyek magukban foglalták
- a szakmai tervek elkészítését, kiadványok előkészítését
- látvány- és kivitelezési tervek elkészítését
- szükséges infrastrukturális beruházást
A kivitelezési ütemtervet tartottuk, így 2022-ben augusztusáig elkészült:
- a kiállítási forgatókönyv
- a kiállítási látványterv
- kivitelezési terv
A 2023. év során megvalósított program
2023-ban, a centenárium évében ismét az érdeklődés középpontjába került a szerencsi csokoládé. A 100. évfordulót Szerencs város közössége, és minden érintett szereplő igyekezett méltóképpen megünnepelni. Külön büszkeség a múzeum számára, hogy koordinátorként tevékenykedtünk, és a saját rendezvényeinken kívül más megemlékezéseken is szerepet vállaltunk. A rendezvénysorozat egy sajtótájékoztatóval indult, amely ráirányította az ország figyelmét az emlékévre. Ezen nagy hangsúlyt kapott, hogy a Géniusz -program támogatásával valósul meg a centenárium megünneplése. Az eseményen a Géniusz-program képviselőjeként vett részt dr. Végh Katalin.
A gazdag programsorozatból a teljesség igénye nélkül idézzük fel a legfontosabbakat:
- A jogutód, a Nestlé Hungária Kft. Szerencsi Gyárában kiállítási tablókon idézték fel a 100 éves gyár történetét. A dolgozók számára az Artúr Napok alatt szerveztek ünnepi rendezvényt.
- A szerencsi csokoládégyártás hagyományai tovább vivő Szerencsi Bonbon Kft. megújította arculatát, és a 100 évre utaló logóval látta el termékeit. A Magyar Postával együttműködve kiadtak egy emlékbélyeget, amely igazán különleges, hiszen macskanyelv formájú és csokoládéillatú. A Gyár utcai épületük falán elhelyezték az első gyárigazgató, Liechti Frigyes emlékplakettjét.
- A Kiss Attila Alapítvány a különböző korosztályú gyermekek számára újságírói pályázatot írt ki, amelynek témája a 100 éves csokoládégyártás volt. Az alapítvány az egyik szervezője a Szerencsen évről évre megrendezett nagy fesztiválnak, az „Artúr Napoknak”, amelynek megnyitó ünnepségén adta át Nagy István agrárminiszter a Szerencsi Bonbont Kft.-nek a szerencsi csokoládégyártás 100. évfordulója alkalmából kibocsátott Jubileumi Oklevelet.
- Szerencs Város Önkormányzata által fenntartott városi lap, a Szerencsi Hírek interjúsorozatot és egy különszámot jelentetett meg a centenárium alkalmából.
- A Zempléni Múzeumban 2023. június 8-án nyílt meg az „Édes évek – A szerencsi csokoládégyártás 100 éve” című kiállítás, amelyet egy több éven át tartó feltárás és gyűjtőmunka előzött meg. Külön öröm számunkra, hogy a kiállítás megnyitóján és a múzeumok éjszakáján együtt ünnepelhettünk a gyár régi dolgozóival.
A 2023. június 8-án megnyílt Édes évek – A szerencsi csokoládégyártás 100 éve (1923-2023) című kiállítás megvalósítása volt e pályázat legfőbb célkitűzése, és ez teljes mértékben megvalósult.
A Zempléni Múzeumban 2023. június 8-án megnyitott kiállítás bemutatja a szerencsi csokoládégyártás történetének legfontosabb állomásait. Az első teremben az alapítástól az államosításig, a második, nagyobb teremben az ötvenes évektől a privatizációig felidézi az eseményeket, sőt napjainkig, a Nestlé és a Szerencsi Bonbon Kft. tevékenységéig elviszi a történetet. Mindezeken kívül ráirányítja a figyelmet sok más érdekességre. A kakaó kultúrtörténetének bemutatásával indít, majd felvillantja a magyar édesipar kezdeteit, elárulja a jó csokoládé titkát, megismertet a Szerencsen és a más gyárakban készült ikonikus édességekkel: a konyakmeggyel, a mogyorós és a tejcsokoládéval.
Az Édes évek című kiállítás gazdag tárgyi és képi anyaggal mutatja be a szerencsi csokoládégyártás történetét. Örömteli, hogy a gyári dolgozói számára mindig fontos volt üzemük múltja, ezért számos értékes dokumentumot megőriztek, és átadtak a múzeumnak. Sok látogatóban nosztalgiát kelt a régi plakátok, reklámanyagok, gyönyörű desszertes dobozok, a filmrészletek által felidézett emlékek sora. Szinte mindannyian emlékszünk gyermekkorunk kedvenc édességeire, amelyeket a képeken és a tárlókban újra felfedezhetünk.
Sok egyéb érdekes téma is kibontakozik a tárlatban. Azt tudjuk, hogy a csokoládé az egyik legnépszerűbb élelmiszer, de vajon hogyan készül? Mi a jó csokoládé titka? Melyek azok az ikonikus finomságok, amelyeket a magyar cukrászok fejlesztettek ki? Kik tervezték a legszebb bonbonos és desszertes dobozokat? Hogyan hatott az édességek elterjedése az ünnepi szokásainkra?
A látogatók számára az információkban gazdag, ugyanakkor a látványos, interaktív elemekkel kiegészített kiállítás igazi nosztalgikus élményt nyújt. A Magyar Értéktárba besorolt szerencsi csokoládé története jól illeszkedik a Géniusz -program szellemiségéhez.
A Zempléni Múzeum Édes évek – A szerencsi csokoládégyártás című kiállítása a Magyar Géniusz program nettó 6 570 000 forintos támogatása és a fenntartó, Szerencs Város Önkormányzatának segítsége által valósulhatott meg.
Kurátor: Majoros Judit, a Zempléni Múzeum igazgatója
Látványtervező: Polefkó Márta
Szerkesztő, projektkoordinátor: Csörnök Mariann
A tárgyak a Zempléni Múzeum, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum és a Hollóházi Porcelán Múzeumból gyűjteményéből származnak. Külön köszönetet mondunk Maszler Lászlónak a csokoládétörténeti gyűjtemény létrehozásáért, Csáky Istvánnak a kölcsönzött dokumentumokért, és Illés Zoltán gyűjtőnek a kölcsön adott gyönyörű régi tárgyakért: bonbonos, cukorkás és desszertes dobozokért. .
Megvalósítás:
Á. Tóth és Barátai Produkciós és Reklámügynökség Kft.
A program illeszkedése a Magyar Géniusz Program célrendszeréhez:
A téma – megítélésünk szerint- teljes mértékben kapcsolódik a MGP céljaihoz. A fiatalok számára megmutatjuk, hogy a vidékünk bővelkedik az értékekben, nemcsak a természeti adottságai által gyönyörű, de az itt élők biztosíthatják a prosperitást, mert erre a múltban már számos példa volt. A fejlődés azon is múlik, hogy milyen a térség népességmegtartó ereje, ezért a fiatalok számára eljutatott üzeneteink kiemelkedő jelentőségűek. Az üzemek működésének továbbgondolást érdemlő tanulsága, hogy a válságok idején is előre kell tekinteni. A cukorgyártás az egész Tokaj-Hegyalját elpusztító filoxérajárvány okozta válságra volt a megoldás. A szerencsi csokoládégyártás az I. világháború és a trianoni tragédia után indult meg, amikor létfontosságú volt, hogy a gazdaság újraéledjen. Mindkettő egy súlyos krízis helyzetre adott pozitív válasz volt: nem bezárni, leépíteni kell, hanem alapítani és teremteni, termelni és munkát, megélhetést adni az embereknek.
Nemcsak a helyiek számára fontos tehát a szerencsi csokoládégyártás története, nagy tanulságai vannak az egész nemzet tekintetében is, mert kiváló példát ad arra, hogy a munka szeretete, az innováció és a találékonyság a magyar emberek fontos jellemzője.
A fejlesztés megvalósult eredménye:
- kiállítási forgatókönyv elkészülése
- kiállítási látványterv és kivitelezési terv elkészülése
- a kiállítás megrendezése és megnyitása
Szerencs, 2023. október 20.
Majoros Judit
igazgató
