1597. május 27-én I. Rudolf király kibővítette Rákóczi Zsigmond címerét. A könyv alakú, tíz hártyalapból álló pazarul díszített és művészi kiállítású oklevél aranyzsinóron függő pecsétjét aranyozott ezüstszelencébe helyezték. Az oklevél áttekintette Rákóczi Zsigmond addigi katonai pályafutását, érdemei felsorolása mellett a hármas sziklával és a római szent birodalom sasával bővített Rákóczi címer leírását is tartalmazta. A vágott pajzsban az alsó vörös mezőben hármas sziklabércen nyugvó, hat küllős, törött ezüstkerék, felső arany mezőben jobbjában görbe kardot tartó, jobbra néző stilizált sas állt.

A törött kerék a büntetőhatalom szimbóluma volt, a középkori kivégzőeszközre utalt. A kerék emellett a sors forgandóságát, törékenységét is hivatott volt megjeleníteni.

A szikla az adományos szilárd erényeinek és hűségének kifejezője volt. Utalt arra, hogy nehéz megközelíteni, azonban dacol az emberi gyarlósággal és a sors forgandóságával – amire a kerék is utal.

A sas a lelki nagyság, a haza, a király iránti szeretet, vitézsége szimbóluma volt, emellett a sas a madarak királya. A sas fejére helyezett korona minden érdemek dicsőítését szolgálja.

A címerben a vörös szín a véráldozatra, a bátorságra utalt, arra, hogy az adományos a haláltól sem riad vissza. Érdemes megemlíteni, hogy a vörös szín Mars isten, a hadisten színe volt, a katonaság, harcok színe, ezért általában a férfiak viselték.

A kard szintén a bátorság, férfiasság, vitézség szimbóluma a címerben.

A Rákóczi Zsigmond által kapott címer több változáson ment keresztül. Az osztatlan címerpajzs színe például vörös lett, de II. Rákóczi Ferenc fejedelmi címerének hasonló szívpajzsa kék színű volt.