A hozzátartozóinkkal, szeretteinkkel történő kapcsolattartás nem új keletű igény az emberiség történelmében. Különösen az egyházi ünnepek szolgáltattak alkalmat a közösségi, rokoni kapcsolatok ápolásának, így például a képes levelezőlapok elterjedése előtt karácsony, húsvét és pünkösd alkalmából a fiatal lányok gyakran ajándékoztak kis szent képeket.

Az illusztrált, azaz képes levelezőlapokat 1878-ban a párizsi postakonferencia hivatalos küldeménynek ismerte el és ezzel elkezdődött az anzikszok diadalútja. A lapkiadás kezdetétől napjainkig a városképi lapok mellett legnagyobb mennyiségben üdvözlőlapok kerülnek kiadásra. Írásunkban az üdvözlőlapokhoz tartozó karácsonyi képeslapok magyarországi történetét mutatjuk be.


Az Osztrák—Magyar Monarchiában 1885-től a császári és királyi posta mellett a magánvállalkozók is adhattak ki képes levelezőlapokat. A hazai nyomdaipar fejletlensége miatt egy ideig a Magyarországon forgalomba került képeslapok német és olasz importból származtak és képi ábrázolásaik jelentős hatást gyakoroltak a karácsonyi ünnepkörre. Így például e lapokon gyakran megjelent a karácsonyfa, amely állításának szokása ekkoriban kezdett elterjedni a magyar főúri és polgári körökben – éppen a képes levelezőlapok hatására. Ezeken a korai képes levelezőlapokon gyakori motívum a havas táj, a szánkókat húzó gyermekek, nők karácsonyfával és ajándékokkal. Az egyházi ünnepekre készített képes levelezőlapokon az ünnepek vallási tartalmára történő utalás viszonylag hamar háttérbe szorult, ez alól egyedül a karácsony jelent kivételt, mert az angyali üdvözlet, a Szent Család, a Háromkirályok imádása viszonylag gyakori téma a képeslapokon.

A századforduló képes levelezőlap kiadásának egyik jellemzője volt, hogy számos technikával készítették őket, így például őrzünk gyűjteményünkben kinyitható adventi naptárként kiadott képeslapot, de gyakoriak a dombornyomott, aranyozott, ragasztott karácsonyi képeslapok is.

A magyar képeslapkiadás 1896-ban, a Millennium évében indult meg, de ezt követően is érkeztek külföldről képeslapok, melyek nálunk is terjesztették a karácsony Nyugat-Európában jellemző báját, idilli jellegét.

Az első világháborút (1914–1918) joggal szokták médiaháborúként említeni, ehhez kapcsolódik a korabeli képeslapkiadás is, hiszen a több millió fronton lévő katona több millió hozzátartozójával történő kapcsolattartás eszközévé vált, emellett a képi oldala a fronton lévő katonák életét is bemutatta – főként szentimentális módon. Így gyakoriak ebben az időszakban azok a grafikus úton készült karácsonyi képeslapok, melyek ábrázolják többek közt a lövészárkokban harcoló katonák mögött álló karácsonyfát; a harctéren fegyverén megpihenő katonát, aki a karácsonyfát körülálló családjára gondol. A főként propaganda célból készített képeslapok a fenyőág mellett a szövetséges államok zászlóit ábrázolták.

A két világháború közötti képeslapkiadás Magyarországon irredenta, revíziós célokat szolgált, a Trianonban meghozott döntés elleni tiltakozás eszközeivé váltak. Ez a motívum megjelenik a revíziós ligák által kiadott karácsonyi anzikszokon. Emellett ebben az időszakban a karácsonyi képeslapok fő témái a magyar népviseletbe öltözött gyerekek, templomok, a hazai sajátosságok kiemelése, a magyarságtudat megtartása és erősítése céljából. Ekkor készítette el Bozó Gyula „Boldog magyar karácsonyt” feliratú grafikai képes levelezőlap sorozatát.

A második világháború idején kiadott képeslapokon szintén megjelentek a karácsonyi szimbólumok – háborús környezetbe helyezve. Így például karácsonyi ajándékokat lövő repülőgép, „1942 karácsonya harcoló honvédeinké és hozzátartozóiké!” felirattal kiadott anzikszok.

Hazánkban 1948-ban államosították a képeslapkiadást, és az új rendszer egyházellenessége változásokat eredményezett a karácsonyi képeslapokon is. A vallási tartalom megjelenítődése jelentősen visszaszorult, a karácsony fenyőünnep jellege domborodott ki a szocreál, grafikus lapokon, melyek fő témáit a kisdobosok, az úttörők, a karácsonyfa alatt Lenin és Rákosi feliratú könyveket bontogató úttörők, az Állami Áruház előtt ajándékokkal megrakott szánt húzó gyermek, vörös csillagot viselő síelő hóember szolgáltatták.

1990-ben megszűnt a képeslapkiadásra vonatkozó állami monopólium és azóta újból bárki adhat ki képes levelezőlapokat. Ezek a modern karácsonyi képeslapok leginkább digitális nyomdai technikájukban újak, illusztrációjuk általában a korábban gyakori motívumokhoz nyúlnak vissza.

 

Ezúton is áldott karácsonyi ünnepeket kívánunk Önöknek!

(B.M.)

Language

Contact

Telefon/fax:

+36 47 777 770

Adress:

Hungary

postal code 3900; Szerencs

Huszárvár street 11. 

 

E-mail:

muzeum@szerencs.hu

Informations

Opening hours: 

Weekdays:

Between 08.00 and 16.00

Saturday, Sunday:

Between 10.00 and 16.00

Entrance fees:

Normal: 600 Ft

Reduced: 300 Ft

Postcard catalogue

 Képeslapok

Collection protection

 

 Copyright © 2020 Zempléni Múzeum  Rights Reserved.